Tegnap a fő gyanúsítottal, a zenész és hangtechnikus Kiss Árpáddal már elkezdte bemutatni a blog azt a négy férfit, akit a rendőrség a romák sérelmére elkövetett, és hat halálos áldozattal járó bűncselekmény-sorozattal gyanúsít. Jöjjön most a debreceni Kiss Istvánnak, Kiss Árpád 33 éves öccsének a profilja.
Kiss István egykori iskolatársai a debreceni Bányai Júlia Zenei Általános Iskolából azt mondták: gyerekkorában is problémás fiú volt, súlyos magatartásbeli zavarokkal küszködött. Felnőttként „fanatikus cigánygyűlölőként” ismerték szűkebb pátriájában, szélsőségesen rasszista nézetei tették hírhedtté.
Ismerősei szerint Kiss István korábban többször is megvert romákat, ám ettől függetlenül sem tudják róla elhinni, hogy előre kitervelten gyilkolt volna. Pedig a gyanú szerint a testvérével karöltve követték el a likvidálásokat.
Egyelőre csak a szemeit lehet ismerni a fanatikus cigánygyűlölőnek
Kiss István másfél évtizeddel ezelőtt már belekerült a hatóságok látómezejébe. Nem hivatalos információnk szerint 1995-ben részt vett a Kápolnás utcai zsinagóga megrongálásában. Ekkor egy csoport a debreceni zsidó templom tóratekercsek őrzésére szolgáló szekrényét felgyújtotta. Kiss István gyanúsított volt az ügyben, de bizonyítékok hiányában még bírósági szakaszba sem került az ügy, így egy hónap múlva Kiss szabadult, az eljárást pedig megszűntették ellene.
A csoport amely az akciót végrehajtotta, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség égisze alatt működött. Ez a Szálasihoz hű szervezett 1944-ben alakult azzal a céllal, hogy feltartóztassa a szovjet csapatokat. Vezetőjük, a korábbi miniszterelnök, majd háborús bűnösként kivégzett Imrédy Béla volt. Jelmondatuk pedig: "Inkább hős egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át!". Az 1945-ös változások után természetesen betiltották, majd a rendszerváltás után újjáéledtek. A szervezetet először a Debrecentől 15 kilométerre lévő Bocskaikertre jegyezték be, majd beköltöztek a debreceni kisgazda székházba. A párton belül botrány kerekedett ebből, Kapronczi Mihály akkori kisgazda-képviselőt az országos vezetés 1995 márciusában kizárta, Torgyán József pártelnök pedig ötvenezer forintot adott a zsinagóga rendbehozatalára.
Ennek a vállaltan hungarista eszméket hirdető szervezetnek a vezetői, illetve tagjai követték el az említett bűncselekményt. Közülük kettőt szabadságvesztésre ítéltek, ám feltételezhető, hogy többen is részt vettek az akcióban, ám ellenük már nem volt elegendő bizonyíték.
Forrás: Blikk, Index, Origo, Népszabadság, HVG
