Mint arról korábban már hírt adtunk, tegnap öt órán keresztül ülésezett az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, ahol Ficsor Ádám, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ismertette az általa elrendelt vizsgálat eredményeit. Most a sajtó számára kiadott összefoglalót bocsátjuk a blog olvasóinak rendelkezésére, mindenféle kommentár nélkül.
1. A romagyilkosságokkal összefüggő felderítő munka során kimagasló tevékenységet folytatott a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ). A romagyilkosságokkal kapcsolatos feladatot feltétlenül prioritásként kezelte, ezért erőit és eszközeit ennek érdekében maximálisan összpontosította. Együttműködését a rendőri vezetés nagyra értékelte, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter pedig az NBSZ állományából több személyt dicséretben, illetve jutalomban részesített.
2. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) munkáját végig a törvényekhez ragaszkodva végezve törekedett a romagyilkosságokkal kapcsolatos információk gyűjtésére: a Nemzeti Nyomozó Irodának, illetve egyes megyei rendőr-főkapitányságoknak nagy számú szélsőséges személyre, illetve szervezetre vonatkozó adatot bocsátott rendelkezésre annak kivizsgálása érdekében, hogy ezeknek a személyeknek vagy szerveződéseknek lehet-e bármi közük az elkövetett bűncselekményekhez. Az illetékes rendőrhatóságok ezért az együttműködésért több helyütt, így a Terrorellenes Koordinációs Bizottság ülésén is elismerésüket fejezték ki.
3. Az ügy felgöngyölítése során előtérbe került "debreceni szál" kezelésében azonban az NBH komoly hibákat követett el.
a./ Az NBH megyei kirendeltsége 2008 első felében egy alkalommal javaslatot tett, egyebek mellett külső engedélyköteles ellenőrzés kiterjesztésére bizonyos személyek vonatkozásában. Az ilyen jellegű kéréseket, mielőtt azok az engedélyezéssel foglalkozó bíróhoz kerülnének, az NBH jogi osztálya véleményezi. Az adott ügyben a jogi osztály illetékese megállapította, hogy a kirendeltségen készült irat nem tartalmazza a szükséges konkrét indoklást, tehát azt, hogy miért kérik ezt a fajta ellenőrzést, így ezt nem is érdemes továbbítani. Ezt a javaslat készítői tudomásul vették, még csak kísérletet sem téve arra, hogy a problémát újra megvizsgálják, és új, javított előterjesztést készítsenek. A szakmai irányítással foglalkozó központi részleg sem tartotta szükségesnek az eset ismételt átgondolását, a kiút keresését. Ez olyan rendszerhibára mutat, amelynek kijavítására, a megismétlődés megakadályozására a főigazgató megteszi a szükséges lépéseket.
b./ Az ezt követő időszakban az "ügygazda", vagyis az a műveleti tiszt, aki a megyei kirendeltségen felelős volt ezért, nem folytatott átfogó, komplex ellenőrzést, noha információ keletkezett arról, hogy a látókörbe került szélsőséges személyek egyike fegyvert kíván vásárolni. Az ügygazda nem tanúsította a szükséges gondosságot, az ügy folytatását, a felmerült kérdések egyértelmű tisztázását nem kezdeményezte; esetében a főigazgató most fegyelmi eljárást indít.
c./ Miközben 2008 második felében és 2009 első felében számos alkalommal szolgáltatott az NBH információt a rendőrségnek a potenciális elkövetőkkel kapcsolatban, ezekbe a közlésekbe nem került be K. István, pedig a korábban keletkezett adatok alapos elemzésével a gyanú felvetődhetett volna. Az ennek elmulasztásáért felelősök egy része esetében a vezetői megbízás visszavonását kezdeményezi a főigazgató, más esetekben fegyelmi eljárást indít.
d./ Az említett ügyek iratanyaga helyenként lassú ügymenetről, hiányos koordinációról tanúskodik az egyes részlegek, illetve a központ és a megyei kirendeltségek között. Ez a normál ügymenetben is elfogadhatatlan, ehhez hasonló kiemelt, az egész társadalmat foglalkoztató ügyben pedig különösen az. A megbízott főigazgató megkezdte azoknak a belső rendszabályoknak a kidolgozását, amelyek hasonló jelenség megismétlődését lehetetlenné teszik.
4. A kuruc.info portálon 2009. augusztus 29-én megjelent és ennek nyomán más médiákban is napvilágot látott írásról a vizsgálat során azt állapították meg, hogy az nem az NBH-ban készült hivatalos dokumentum, és több elemében is pontatlanságokat tartalmaz. Ugyanakkor, mivel több ponton is és számos tartalmi elemében azonosságot mutat az NBH-ban keletkezett iratokkal - amelyek minősítettek, államtitkot képeznek - az NBH államtitoksértés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.
