Kedden öt órán át ülésezett zárt ajtók mögött az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, hogy a romagyilkosságok utáni nyomozás visszásságairól tájékozódjon. Az összejövetel apropóját egy augusztus 29-én, a világhálóra került állítólagos NBH-dokumentum adta, amely szerint a titkosszolgálatok az egyik gyanúsítottat, Kiss Istvánt megfigyelték a gyilkosságok előtt, de a férfi szoros ellenőrzését két hónappal az első, galgagyörki támadás előtt megszüntették. Nagyjából akkor, amikor a csoport hozzáláthatott a támadássorozat előkészítéséhez.
Mint az a mai bizottsági ülésen kiderült, Kiss Istvánt tényleg megfigyelés alatt tartotta az NBH (2004. február és 2008. május között), ám a megfigyelés határideje a fenti időpontban lejárt, igaz meghosszabbítása lehetséges lett volna. Ennek elmulasztása Ficsor vizsgálata alapján „nem volt megalapozatlan, de dönthettek volna másképpen is”.
Az NBH Hajdú-Bihar megyei szervezete tavaly májusban azt javasolta, hogy folytassák a férfi megfigyelését, ám egy titkosszolgálati vezető ezt nem engedélyezte. Ficsor szerint azért, mert a megfigyeléssel foglalkozó debreceni NBH-s „nem tárt fel minden tényt”, pedig ha ezeket az információkat megosztja a kollégáival, akkor az illetékesek valószínűleg meghosszabbítják a megfigyelést. A mulasztó NBH-s ellen fegyelmi indult.
Ficsor szerint az értékelő-elemző csoport is hibázott. Az NBH többször adott információt a rendőrségnek a lehetséges elkövetőkről, de Kiss István nem került be ebbe a sorba, holott az adatok alaposabb elemzésével felmerülhetett volna a neve.
Ficsor szerint az egyéni bakik mellett procedurális hibák is kiderültek, vagyis a szervezet működésébe rendszerszerűen kódolva voltak a hibák. A volt főigazgató felelősségét firtató kérdésre a miniszter a következőket felelte: olyan nem volt, hogy egy információt "Laborc Sándor tett rossz útra", de "amikor rendszerszintű hibákról beszélünk, nyilvánvalóan felvethető a főigazgatói felelősség". Arra a kérdésre, hogy hány embert vonhatnak felelősségre az ügy kapcsán, Ficsor annyit felelt, hogy "két-három olyan kollégáról van szó, aki az üggyel ügyintézőként foglakozott és két vagy három vezetőről".
A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyagban az is szerepel, hogy az NBH államtitoksértés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az augusztus végén az internetre felkerült, általuk összeollózottnak (kompiláció) minősített írás miatt. A vizsgálat megállapította, hogy a cikk "nem az NBH-ban készült hivatalos dokumentum", de több ponton "azonosságot mutat az NBH-ban keletkezett", minősített, államtitkot képező iratokkal.
A Laborc Sándor által vezetett hivatal működésébe rendszerszerűen kódolva voltak a hibák
Simicskó István, a bizottság KDNP-s elnöke szerint a területet felügyelő korábbi (a megfigyelés leállításakor Szilvásy György töltötte be ezt a posztot) és a jelenlegi miniszter, illetve a nemrégiben lemondott NBH-főigazgató, Laborc Sándor felelőssége is megállapítható.
Demeter Ervin, a Fidesz korábbi titkosszolgálati minisztere szerint a hibák azért történhettek meg, mert az NBH-t a kormány politikai feladatokkal terhelte. Demeter szerint „azokra figyeltek, akik az utcán hangoskodtak, ellenben a háttérben működő csoportokra nem fordítottak kellő energiát.”. Vagyis szerinte olyanokat figyeltek meg, akik nem jelentenek tényleges veszélyt a társadalomra, és a valós fenyegetést jelentő csoportokra nem jutott elég energia. Demeter úgy vélekedett, hogy ha az NBH az elvárható gondossággal és hozzáértéssel végzi a munkáját, akkor „a sorozatgyilkosság vagy annak jelentős része megelőzhető lett volna”.
Demeter Ervin azt mondta, hogy az NBH-nak még fel kell tárnia az ügy hátterét, a motivációt, a logisztikát és a támogatókat. Kérdésre hozzátette: arról nem tájékoztatták őket, hogy kik lehetnek az elfogottak támogatói.
Demeter Ervin: „a sorozatgyilkosság vagy annak jelentős része megelőzhető lett volna”
Az SZDSZ-es Gulyás József viszont arról beszélt, hogy a klasszikus nyomozás eredményes volt, ezért az abban részt vevőket elismerés illeti, de az NBH által végzett munka "nem volt kielégítő, bizonyos értelemben elégtelen volt". Közölte, hogy a minisztertől kapott tájékoztatás abban erősítette meg, hogy indokolt egy ténymegállapító vizsgálat.
Ezért bizottsági vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. Ezt az ellenzéki képviselők is támogatták, és a bizottság el is fogadta a vizsgálat megindítását. Csak az MSZP-s képviselők szavaztak nemmel.
A bizottsági vizsgálattól az ellenzéki politikusok azt várják, hogy olyan működési és vezetési rend alakul ki a szolgálatoknál, amely nyomán középtávon már elérhető lesz, hogy egy ilyen bűncselekmény-sorozatot meg lehessen előzni.
Az MSZP-s Tóth Károly az ülés után elmondta, hogy a szocialisták szerint felesleges egy újabb vizsgálat indítása. Tóth nagyon elégedett volt Ficsor „szokatlanul részletes és őszinte” vizsgálatával és annak ismertetésével is. Tóth hozzátette: „a legvégén egy zseniális ötlettel hátraarcot hajtottak végre az urak”, elfogadták, hogy egy bizottság folytasson vizsgálatot arról, történtek-e szakszerűtlen lépések az NBH-nál, pedig ezt a miniszteri vizsgálat már megerősítette.
Forrás: Index, Hírszerző, MTI
