Tegnap, „hirtelen felindulásból” úgy döntöttem, hogy blogot indítok a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságnak, melyben összegyűjtöm azokat az információkat, amelyeket a nagy port felvert üggyel kapcsolatban tudni lehet.
Lévén, hogy a sorozatgyilkosok utáni hajsza (főleg az Egyesült Államokban vannak erről tapasztalatok) gyakran csak évek múltán kecsegtet eredménnyel, úgy gondoltam rengeteg idő van még hátra a tettesek kézre kerítéséig. El sem tudom mondani mennyire meglepődtem, mikor délelőtt kiderült: a gyilkos(ok) és társaik péntek hajnaltól már a rendőrség vendégszeretetét élvezik (persze ismerjük a közhelyet, miszerint a bíróság jogerős ítéletéig...).
Szinte kísérteties: mikor a blogom első bejegyzését tegnap publikáltam, már csak néhány óra választotta el a „kommandósokat” attól, hogy rajtaüssenek a feltételezett elkövetőkön egy debreceni szórakozóhelyen.
A hír hallatán arra gondoltam, hogy így okafogyottá válik ez a vadonatúj csatorna, ám talán mégiscsak van némi jogosultsága. Mondjuk kordokumentumként megteszi. Meg azt se felejtsük el, hogy a magyar kriminalisztika történetének mindenfajta legjéről (pl. az ügyön dolgozó nyomozók száma és a nyomravezetői díj) beszélünk, így talán érdemes összekapirgálni a bűncselekmény-sorozat legfontosabb tudnivalóit. A blogom tehát addig íródik, amíg a bíróság meg nem hozza megfellebbezhetetlen ítéleteit.
