A Nemzetbiztonsági Iroda hétfő délutáni közleménye szerint megállapítást nyert, hogy a hét végén az internetre feltöltött a névtelen írás nem hivatalos dokumentum, hanem az Nemzetbiztonsági Iroda (NBH) belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló "kompiláció". A közlemény rámutat, hogy "aki nemzetbiztonsági információt kiad, manipulál, ilyen adattal bármilyen módon üzérkedik, annak szembe kell néznie a megfelelő jogkövetkezményekkel".
A közlemény szerint Ficsor Ádám, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a részletekre is kiterjedő vizsgálat lezárultával kész ismertetni annak megállapításait az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságával, amelynek összehívását sürgeti.
A miniszter utasítására külön értékelik, hogy milyen szerepük volt a szolgálatoknak a romagyilkosságok felderítésében, és tekintetbe veszik ennek során azt, hogy az azóta letartóztatott feltételezett elkövetők egyike szélsőséges szervezetben vett részt és ezért korábban huzamosabb ideig az NBH látókörében volt - tette hozzá a közlemény, amely külön hangsúlyozta, hogy "az adott ügyben a szolgálatok a legszorosabban együttműködtek a rendőrséggel, amelynek átadtak minden rendelkezésére álló adatot".
"A Nemzetbiztonsági Hivatal ebben az ügyben külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést addig folytatott, ameddig annak törvényi feltételei fennálltak" - fogalmazott a közlemény, amely szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a romagyilkosságok ügyében - ugyancsak a nemzetbiztonsági törvénynek megfelelő módon - "erői és eszközei maximális összpontosításával hozzájárult a feltételezett elkövetők elfogásához".
NBH: Nem zörög a haraszt?
Előzmények
Blogunk tegnap cenzúrázatlanul közreadta azt a dokumentumot, melyet pénteken ismeretlenek töltöttek fel a Flickr képmegosztó portálra, és amelyben több, a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) kényes helyzetbe hozó információ szerepel. A bizonytalan eredetű forrás azt állítja, hogy 2004. február 21-től 2008. május 12-ig Kiss Istvánt, a romagyilkosságok egyik fő gyanúsítottját az NBH megfigyelte, ám bő két hónappal az első, romák sérelmére elkövetett támadás előtt befejezték a szélsőséges férfi szoros ellenőrzését.
A névtelen írás azt állítja, hogy a titkosszolgálat lehallgatta Kiss István telefonbeszélgetéseit, és innen tudták meg 2007 végén, 2008 elején, hogy a férfi testvérével, Kiss Árpáddal, a szintén gyanúsított Pető Zsolttal, illetve két másik ismerősével lőfegyverek és nagy mennyiségű lőszer beszerzését tervezik.
A dokumentum azt sugalmazza, hogy a romák elleni sorozatgyilkosság megelőzhető lett volna, ha az NBH megyei kirendeltsége meghosszabbítja Kiss István megfigyelését, és azt kiterjeszti a társaira is.
A névtelen írás a cigányellenes támadások egy másik gyanúsítottjával, Csontos Istvánnal is foglalkozik. Azt állítja, hogy az NBH megyei kirendeltsége már az előtt tudott a férfi szélsőséges beállítottságáról, mielőtt az szerződéses katona lett. Miután Csontos bevonult a Bocskai dandárhoz, az NBH átadta róla információit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) illetékes szervének, a KBH pedig beszervezte Csontost, és leszereléséig titkos kapcsolatként alkalmazta. Csontos leszerelése után állítólag a KBH felajánlotta a titkosszolgálatnak továbbfoglalkoztatásra a férfit, de ez végül nem történt meg.
Az ismeretlen eredetű dokumentum ráadásul amellett érvel, hogy a romák elleni támadások gyanúsítottjainak támogatói lehetettek. Az írás szerint mind a négy gyanúsított szerény anyagi körülmények közt élt, nem lett volna pénzük terepjárókra és fegyverekre. A dokumentumban ezen kívül az szerepel, hogy szellemi képességeik nem tették volna őket alkalmassá arra, hogy önállóan előkészítsék, megszervezzék és végrehajtsák a támadásokat. Harcászati tapasztalata pedig egyedül Csontosnak volt, feltehetően ő volt a vezető a végrehajtás során - teszi hozzá az ismeretlen szerző.
Forrás: FigyelőNet, MTI
